Hányféleképpen használhatjuk fel a gyógynövényeket? 1. rész

A városi ember gyógynövényekhez általában szárított, csomagolt vagy filteres formátumban jut hozzá, amelyet aztán otthon forrázva, azaz tea formájában készít el és fogyaszt. Pedig a gyógynövények áldásos hatásait számtalan más formában is élvezhetjük. Lehetőség szerint érdemes friss növényt is beszerezni (természetesen csak tiszta forrásból, autóutaktól távol, és csak akkor, ha egészen biztosan felismerjük).

Nézzük, milyen gyógyító kivonatokat és főzeteket készíthetünk a rendelkezésünkre álló füvekből, legyenek azok szárítottak vagy frissek!

13109713_m.jpg

Ázalék

Az áztatást végezhetjük hideg és forró vízzel is. Tulajdonképpen a forrázott teáinkat is nevezhetjük ázalékoknak, attól függetlenül, hogy 2-5 percig hagyjuk csak bennük a növényi részeket (l. lejjebb).

A hideg vizes áztatás több óráig tart és általában friss növényekkel szokták végezni (bár szárított zöld teából jeges teát megpróbálhatunk ezzel a módszerrel). Kiváló frissítő a hideg vízben áztatott friss citromfű és menta, a szárított csipkebogyó pedig áztatás mellett megőrzi C-vitamin tartalmát. 

Gyógynövényes ázalékot napjainkban egyre gyakrabban használnak a biokertekben permetezéshez, azonban ezek elkészítéséhez több hét áztatás (tulajdonképpen rohasztás) szükséges. A növényeinken megtelepedett gombára hagyma, kakukkfű ázalékát, tetűre csalánlevet, a növekedés serkentésére áztatott zsurlót, bolhák ellen bodzát ajánlanak a hozzáértők.

Forrázat

A forró vízzel való nyakon öntéssel olyan növényi részekből nyerhetjük ki a hatóanyagokat, amelyeknek a szerkezete lágy, felépítése vékony, így elsősorban levelekhez, hajtásokhoz ajánlják. Friss és szárított alapanyaggal is dolgozhatunk. A friss növényt először aprítsuk fel (de ne pépesítsük). A szárított növényből készült teának egy kicsit hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy kioldódjanak a hatóanyagai, de az áztatás idejével kapcsolatban minden esetben egyedileg tájékozódjunk. 

Főzet

A laikusok gyakran összekeverik a forrázatokat és a főzeteket. Főzéssel olyan növényi részekből készítünk teát, amelyek nehezebben adják ki a hatóanyagaikat, ilyenek lehetnek a kérgek, gyökerek, gumók és termések. A leveles teákat szigorúan tilos főzni, mert tönkre tesszük a hatóanyagaikat!

A főzet elkészítése hideg vízzel történik, ebbe már beleszórjuk a növényi részeket, lassan felforraljuk, majd pár percig kis lángon főzzük a forrás után. Az elkészítés során érdemes fedőt használni, mert az illékony hatóanyagok egy része így desztillációval visszajuthat a teába (a fedőn a gőze lecsapódik és visszacsurog). 

Folytatjuk!