Bár a virágok élelmiszerként való elfogyasztásának gondolata sokak számára idegen még hazánkban, ha jobban belegondolunk mindannyian ismerünk ehető virágokat. Nem kell olyan elvetemült dolgokra gondolnunk, mint az utóbbi években divatba jövő levendulafagyi, rózsalekvár vagy ibolyás csokikrém. Talán nincs is olyan, aki ne kóstolta volna már a bodza-, akác- vagy orgonaszörpöt, esetleg a rántott bodzatányért. Akinek ezek idegenek, az is egészen biztosan ivott már kamillateát.

Szirup készítése

A szirup elkészítésének többféle módozata is van attól függően, hogy milyen céllal tesszük a készítménybe a cukrot. Vannak akik azért készítenek szirupot, mert például gyermeknek akarják adni a hatóanyagot, és ha keserű lenne, akkor igen nehéz lenne elfogadtatni a kicsivel, hogy be kell vennie. Ebben az esetben akármilyen kivonatot is csepegtethetünk az előre elkészített cukorszirupba vagy mézbe.

Ígéretünkhöz híven most az olajas macerátum elkészítésének módjáról, azaz a hideg olajas áztatás folyamatáról lesz szó. 

Vannak olyan gyógynövények amelyek hatóanyagai zsírban oldódnak, így azok kivonásához olajos közegre van szükség. Ehhez alkalmazzuk az olajban áztatást, amelyhez minden esetben csak tiszta, hidegen sajtolt és adalékanyag-mentes olajat használjunk fel. A legjobb, ha mind a növény, mind a felhasznált olaj bio környezetből származik, de legalábbis győződjünk meg arról, hogy egyiknek az alapanyagait se érte szennyeződés.

A cikksorozat előző részében volt már szó a hideg vizes áztatásról, azaz a macerátum-készítésről. Ázalékot vagy kivonatot készíthetünk azonban alkohollal és olajjal is, ezekről lesz szó a későbbiekben.

Azt, hogy milyen közeget választunk a kivonat elkészítéséhez, elsősorban azon múlik, hogy milyen hatóanyagokat szeretnénk kivonni az adott gyógynövényből (a hatóanyag vegyülete vízben, zsiradékban vagy alkoholban oldódik leghatékonyabban). Nem ritka az sem, hogy egy adott gyógynövény esetében többféle eljárást is alkalmazunk, majd a végén a kivonatokat összeöntjük (természetesen ilyenkor gondoskodni kell az alapanyagok megfelelő keveredéséről is), mert többféle hatását is alkalmazni akarjuk.

A városi ember gyógynövényekhez általában szárított, csomagolt vagy filteres formátumban jut hozzá, amelyet aztán otthon forrázva, azaz tea formájában készít el és fogyaszt. Pedig a gyógynövények áldásos hatásait számtalan más formában is élvezhetjük. Lehetőség szerint érdemes friss növényt is beszerezni (természetesen csak tiszta forrásból, autóutaktól távol, és csak akkor, ha egészen biztosan felismerjük).

Nézzük, milyen gyógyító kivonatokat és főzeteket készíthetünk a rendelkezésünkre álló füvekből, legyenek azok szárítottak vagy frissek!

Egyre többet hallani arról, hogy a különféle bolti naptejek összetételével kapcsolatban kifogások merülhetnek fel. Aki szereti a természetes dolgokat, annak érdemes a nyári fényvédelmet, illetve a napozás utáni bőrápolást gyógynövényekből készült olajakkal, kivonatokkal és teákkal megoldani, mert ezek használata mellett biztos lehet abban, hogy nem tesz kárt se a bőrében, se a szervezetét nem terheli vele.

Talán a sokszorosan díjazott, megboldogult Ilcsi néni, azaz Molnár Dánielné kezdte el felhívni a figyelmünket pár évtizeddel ezelőtt arra, hogy a fűben-fában orvosság kifejezés nem csak a gyógynövényekre érvényes, hanem a haszonnövényekre is. Ilyen többek között a paradicsom, amely gyulladáscsökkentő hatásáról nevezetes, és az uborka, amely a zsíros bőr nagy barátja pórusösszehúzó hatása révén.

Ha rózsaszirmokról esik szó, az első dolog, ami az eszünkbe jut a vörös szirmokkal teleszórt nászi ágy, vagy esetleg az Amerikai szépség híres kádas jelenete. A rózsa, mint szimbólum a szerelem, a szépség, ugyanakkor a diplomatikus hűvösség és a háború szimbóluma is. Talán az egyik legrégebbi virágos növény, amely kíséri az ember életét: egyes feltételezések szerint már 35 millió évvel ezelőtt is nyitották már szépséges virágaikat a Nap felé ezek a csodálatos és sokoldalú növények.

A mediterrán vidékeken őshonos növényt eddig főleg mint fűszernövényt ismertük. Erős aromájával kiválóan bolondítja meg a paradicsomos ételeket és sülteket, jellegzetes, a Földközi-tenger vidékéről ismerős ízt és illatot adva az ételeknek.

Ne csak együk! Kenjük is!

Ne feledkezzünk meg arról se, hogy az elfásodó szárú, keskeny levelű, nagy olajtartalmú növénynek számos gyógyhatása is van, amely alkalmassá teszi arra, hogy gyógyteákban, olajkeverékekben, alkoholos kivonat formájában is fontos résztvevője lehessen az életünknek. Kozmetikai jelentősége pedig abban áll, hogy gyulladáscsökkentő, idegerősítő és felélénkíti a bedörzsölt bőr vérkeringését. 

Előfordul, hogy elszalad az emberrel a szekér, és egy-egy kellemes baráti társaságban, családi összejövetelen, céges ünnepségen picivel többet iszik a kelleténél. Minél előrébb haladunk az időben, annál inkább jelent ez gondot másnap, hiszen fejfájás, szédülés, gyomorproblémák és általános rossz közérzet képében megbosszulja a szervezetünk az átlépett határokat. Azonban ha idejében közbelépünk, és a megfelelő eszközöket választjuk, van esély arra, hogy ne menjen rá az iszogatást követő (és esetleg még az azt követő) nap is az alkohol okozta kellemetlen tünetekre.